A Gagréine az arany sárkány. A déli irány tartozik hozzá (kelta nyelven
Deas vagy Deis), eleme a Nap (Grían).
Gagréine segít megérteni az embereknek az idő természetét. Az idő
mérése az ősidők óta a Nap járásához kapcsolódik, a nappalok és
éjszakák váltakozásához. Az évet is az adja meg, míg a Nap körüljárja
a Zodiákus egészét.
Az arany sárkány nagyon sok tudást képes átadni az emberiségnek: az
örök fiatalság titkát, azt, hogy hogyan mérjük az időt saját, belső
értékeink és érzékeink szerint, és így képesek legyünk irányítani saját
sorsunk. Aki felismeri magában az örök értékeket, az örökké fiatal
marad - tanítja Gagréine.

Napmeditáció, avagy a Mag Gyakorlata (Paolo Coelho: Egy mágus
naplója c. művéből):
Térdeljünk magzati pozícióba, mélyen előre hajolva. Lazítsunk.
Lélegezzünk nyugodtan és mélyen.
Érezzük, hogy kicsiny mag vagyunk, amelyet a föld puha kényelme ölel
körül. Minden meleg és kellemes. A mag alszik, nyugodt az álma.
Hirtelen egy ujj megmozdul. A rügy növekedni vágyik. Lassan kezdjük
el mozgatni a karjainkat, azután a testünk emelkedik, és emelkedik,
egészen addig, amíg a sarkunkra nem ülünk fel. Most lassan, nagyon
lassan kezdjünk el felemelkedni, és a talajra térdelni.
Elérkezett a pillanat, hogy a rügy teljesen a felszínre törjön. Lassan
emelkedjünk felfelé, az egyik lábunkat a talajra helyezve, aztán a
másikat is, küzdve az egyensúlyvesztés ellen, ahogyan a rügy küzd,
hogy teret nyerjen. Végre a lábunkra álltunk. Képzeljük el a mezőt
körös-körül, a napot, a vizet, a szelet és a madarakat. Egy rügy, amely
növekedni kezd.
A karunkat lassan emeljük az ég felé. Azután nyújtózzunk egyre
jobban, egyre tovább, mintha el akarnánk érni a hatalmas Napot. A
testünk kezd elmerevülni, az izmok megfeszülnek, miközben érezzük,
hogy a rügy egyre nő, nő, növekedik, és hatalmassá válik. A feszültség
egyre fokozódik, egészen addig, amíg fájdalmassá, elviselhetetlené
válik. Amikor már nem bírjuk tovább, kiáltsunk egyet, és nyissuk ki a
szemünket.